A Csongrád Megyei Önkormányzat Sándorfalva Városi Önkormányzattal, Dóc Községi Önkormányzattal és Ópusztaszer Községi Önkormányzattal konzorciumi együttműködést kötött a három települést és Szegedet összekötő kerékpárút kiépítésére.

Jelen beruházás eredményeként a fenntartható közlekedési módok előnyben részesülnek, és a projekt eredményeként egyetlen fenntartható közlekedési mód sem kerül hátrányosabb helyzetbe a fejlesztést követően a beruházást megelőző állapothoz viszonyítva.

A tervezett kerékpárút nyomvonala a 4519 jelű közút (Szeged-Csongrád) mentén helyezkedik el, és a közút szelvényezés szerinti bal oldalán vezet a 29+940-47+556 km szelvények között.

A nyomvonal úgy került kijelölésre, hogy idegen területek minimálisan legyenek igénybevéve, az érintett szakaszokon a kerékpárút és a közút széle között a meglévő ill. keresztmetszeti rendezés utáni vízelvezető árok elférjen, valamint a vonalvezetés elemei megfeleljenek az érvényben lévő ÚT 2-1.203:2006 útügyi műszaki előírásban – „Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése”– foglaltaknak.

A fejlesztés egyik szükségszerűségét az indokolja, hogy egyre növekszik az agglomerációs gépjárműforgalom az adott településeken és a települések között, ezért a kerékpározók biztonsága növelésének érdekében szükség van a kül- és belterületi kerékpárút hálózat folyamatos bővítésére.

A fejlesztés egy másik aspektusból vizsgált szükségszerűségét az egyre erősödő turisztikai felhasználás is indokolja (mely területspecifikus szempontrendszerhez való illeszkedést is alátámasztja) ugyanis a tervezett nyomvonalon több turisztikai desztináció is található, mint a sándorfalvi Nádas tó, sándorfalvi bánya tó, és a nyomvonalon helyezkedik el az országos turisztikai célállomást jelentő Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark is.

A fejlesztéssel olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedés tud megvalósulni az érintett 3 település vonatkozásában, mely hozzájárul(hat) az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi és települési környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez is.

A projekt a települési lakosság mobilitásának környezetileg (levegőszennyezés, zajterhelés) és pénzügyileg (működtetők és a közlekedők oldalán) fenntarthatóbbá tételét szolgálja, ugyanakkor hozzá is járul a TOP 3. prioritási eredményindikátor („A napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya”) értékének közvetlen települési, és közvetve országos növekedéséhez.