• Platform tagok
• Rendezvények
• Stratégia
• Hírlevelek
• Rajzpályázat

A Csongrád Megyei Önkormányzat a Széchenyi 2020 program nyújtotta 100%-os támogatási intenzitású 30 millió forint összegű támogatást nyert egy klímastratégiai dokumentum, valamint platform létrehozására és működtetésére a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatása keretében. A „Csongrád Megye Klímastratégiájának elkészítése” című projekt 2016. november 1-jével megkezdődött, zárását 2018. április 30-ra tervezzük. A platform a projekt megvalósítási időszakában évente legalább négyszer, a fenntartási időszakban évente egyszer ülésezik.

A projekt legfőbb célkitűzése egy klímastratégiai dokumentum elkészítése, mely koncepciójában, módszerében és tartalmában segítheti a klímavédelmi törekvéseket, felhasználható javaslatokat tesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érvényesüléséhez. A projekt keretében létrejön a megyei éghajlatváltozási platform, melynek célja a klímaadaptációval kapcsolatos tervezési és tájékoztatási tevékenységek összehangolása, az elkészült megyei klímastratégia érvényesülésének elősegítése, együttműködés a Klímabarát Települések Szövetségével.

A Platform tagjai az alábbi szervezetek képviselői:

• Csongrád Megyei Közgyűlés
• Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
  
  
  
  

  A 2013. március 28-án megalakult Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK) feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, továbbá a szaktanácsadás, ezen kívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a gazdálkodókhoz.

  A Kamara legfontosabb feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Az NAK vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el. A NAK tevékenysége alapvetően három területen összpontosul. A tagok versenyképességének növelését gyakorlatorientált szolgáltatásokkal segíti, a vállalkozási környezet javítása érdekében lobbizik a kedvező agrárpolitikai döntésekért, emellett a magyar agrárium nemzetközi érdekvédelmével igyekszik jobb versenyfeltételeket teremteni a külpiacokon a magyar termékeknek.

  Hazánk természeti adottságai, földje, vízkészlete, éghajlati viszonyai kivételes lehetőségek tárházát jelentik. A Kamara legfőbb célkitűzése szerint biztosítja, hogy hazánk természeti adottságaival azok éljenek, akik a hazai értékteremtő munkában és az ehhez kapcsolódó közteherviselésben is tevőlegesen szerepet játszanak. A Kamara az így működő vállalkozók és vállalkozások számára minden segítséget megad tevékenységükhöz.
  
  

• Csongrád Megyei Nemzeti Pedagógus Kar képviseletében: Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely
• MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete
  
  
  
  

  A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének (MTA KRTK RKI) elődje (MTA Regionális Kutatások Központja) 1982-ben alakult. Az Intézet kecskeméti csoportja az elmúlt években bekapcsolódott a klímaváltozás hatásainak kutatásába, a kedvezőtlen hatásokkal szembeni válaszok kidolgozási folyamatába.

  Intézetünk részt vett 2015. június és december között az EGT Alapok Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz programjában, „Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése” címmel. Ennek keretében a 2050-ig várható társadalmi és gazdasági irányok előrejelzésével kívánunk hozzájárulni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Az eredmények a Nemzeti Adaptációs Térinformatikai Rendszer (NATéR) részét képezik.

  A projektben demográfiai, gazdasági és földhasználati témákban vizsgáltuk és számszerűsítettük különböző földrajzi léptékeken és időtávokon, hogy a társadalmi-gazdasági térbeli folyamatok és a klímaváltozás hogyan hatnak egymásra.

  Foglalkoztunk többek között a klímasérülékenységi vizsgálatok azon csoportjával, amelyek a hőhullámokkal szembeni sérülékenységet, közegészségügyi kockázatokat és egészséghatásokat értékelik. A 2000-res évek elején indult kutatások a nyári időszakban a hőhullámokkal kapcsolatos megbetegedési (pl. hőstressz miatti rosszullétek, szív- és érrendszeri panaszok, légzőszervi problémák, bőrkiütések), halálozási (pl. napi többlethalálozás) és igénybevételi (pl. mentőhívások, sürgősségi esetek) valószínűségek növekedésére hívják fel a figyelmet, amelyek különösen veszélyesek a kisgyerekekre, idősekre, krónikus betegekre, hátrányos helyzetűekre.

  A teljes projekt eredményeit a Czirfusz Márton, Hoyk Edit és Suvák Andrea által szerkesztett Klímaváltozás – társadalom – gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon (Pécs: Publikon Kiadó, 2015. p. 302.) című kötetben foglaltuk össze, amely a projekt honlapjáról letölthető:

  http://nater.rkk.hu/wp-content/uploads/2015/12/klimavaltozas_e_teljes.pdf
  
  

  
  
  
• Szegedi Tudományegyetem
• CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
• Klímabarát Települések Szövetsége
• Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület
  
  
  
  

  Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület (www.energiaklub.hu) egy független szakmai civil szervezet, amely több mint 25 éve dolgozik az éghajlatvédelem területén. Szemléletformálással, oktatással, képzéssel, kutatásokkal és helyi igényekre szabott, hosszú távú fejlődést szolgáló tervek készítésében segítjük a hozzánk fordulókat. A legfrissebb, leghatékonyabb eszközöket használjuk, célunk, hogy az adaptáció és a kibocsátás-csökkentés területén azonnali eredményeket érhessenek el megbízóink.
  
  

• Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  
  
  
  

  A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályának bemutatása

  A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályának bemutatása A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) 2017. július 1-jén jött létre a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) egyesítésével. Az intézmény, jogelődjei révén a földtudományi kutatómunka területén közel másfél évszázados múltra tekint vissza.

  A Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály (NAKFO) a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat önálló szervezeti egysége, amelynek jogelődjét 2012-ben hozták létre. A főosztály feladata az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodással kapcsolatos tudományos és szakértői feladatok ellátása, valamint a klímapolitika támogatása. Kiemelt feladata a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek kidolgozása, felülvizsgálata, értékelése.

  2013 és 2016 között a főosztály egyik legjelentősebb projektje a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) létrehozása volt. A NATéR egy többfunkciós térinformatikai rendszer, amely elősegíti az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló jogalkotást, stratégiaépítést, döntéshozást és a szükséges intézkedések megalapozását Magyarországon. A NATéR rendszer közvetlenül támogatta a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megvalósulását, felülvizsgálatát és értékelését. A rendszer három fő részből áll: térképi megjelenítő rendszer, adatbázis (GeoDat – mely a modellezésen alapuló számítási eredményeket tartalmazza) és metaadatbázis, mely az információk közötti eligazodást segíti. A NATéR továbbfejlesztése jelenleg folyik az intézmény más főosztályainak és külső intézményeknek a bevonásával KEHOP támogatásból.

  A klímaváltozással kapcsolatos információk alacsonyabb területi szinteken való alkalmazását, a helyi és térségi klímavédelem elősegítését szolgálják a Klímabarát Települések Szövetségének megbízásából, a NAKFO-n készített klímastratégiai módszertani útmutatók. Ezek célja, hogy a hazai térségi és települési klímastratégiai tervezés egységes szakmai alapokon történjen, az éghajlatváltozás megelőzésével, a jelenség várható hatásaihoz való alkalmazkodással, felkészüléssel és a szemléletformálással foglalkozó stratégiai fejezetek a nemzetközi és hazai klímapolitikai elvárásoknak megfelelően készüljenek; a stratégiák eredményessége mérhető és monitorozható legyen. Az utóbbi évben a megyei klímastratégiai módszertanok gyakorlati alkalmazásában is közreműködött a főosztály. Három megyei önkormányzat – Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar – számára készítették el a főosztály tervező munkatársai a megyei klímastratégiát a KEHOP 1.2.0. konstrukció keretében. A NAKFO a stratégiakészítéshez kapcsolódó szemléletformálási tevékenységekben is részt vesz és több megyei Éghajlatváltozási Platform munkájában is közreműködik.

  Jelenleg futó projektjeik közé tartozik a Montenegro klímaváltozáshoz való alkalmazkodását segítő térinformatikai rendszer megvalósíthatóságának vizsgálata, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat megbízásából – a NAKFO – konzorciumi tagként – Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek (SECAP-ok) készítését vállalta nyolc megyei LEADER Helyi Akciócsoport részére.

  A főosztály működéséről lásd bővebben: http://nakfo.mbfsz.gov.hu/
  
  

  
  
  
• Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
• Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
• Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.
• Gabonakutató Nonprofit Kft.

  Klimatikus változások és a növénynemesítés
  
  Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.
  
  Szeged

  A szegedi Gabonakutató az ország legnagyobb állami tulajdonú növénynemesítési intézménye. A jelenleg 225 főt (köztük 45 diplomás) foglalkoztató cég a hazai és a nemzetközi vetőmagpiacon jelentős arányban van jelen a legjelentősebb szántóföldi növényfajokban. A nemesítési munkánkban – melyet az ország területén több tesztelési környezetben végzünk - mindig is kiemelkedő jelentősége volt az abiotikus és biotikus stresszhatások elleni szelekciónak. Az utóbbi 15 év során, amikor nyilvánvalóvá vált a felmelegedés és a szélsőséges időjárás visszafordíthatatlan folyamata, a klimatikus faktorok elleni rezisztencia kiemelt szerepet kapott munkánkban. Ilyen pl. a kalászos gabonákban a télállóság növelése, a hősokk elleni tolerancia pedig minden növényben kulcskérdéssé vált. A szárazságtűrés fejlesztése is minden fontos gazdasági növényfajunk nemesítésében központi cél - pl. búzanemesítőink a szántóföldön eső árnyékolóval berendezéssel, üvegházban vízmegvonással végeznek irányított szárazságtűrési kísérleteket. Eredményeink alapján vannak kiemelkedő növények, amelyek már most jó eszközként szolgálnak a gazdáknak a klímaváltozási alkalmazkodásban: rozsbúza (Triticale Wittm.), cirok (Sorghum sp.), a super korai termésű kukorica (Zea mays), mely utóbbi termék kiválóan alkalmazható a kettős termesztésben, azaz bátran ajánlható korán lekerülő borsó, v. repce utáni második termesztésre. Új agronómiai eredmény a vegyes vetésű kukorica-cirok technológia is, melyet elődeink már 80 évvel ezelőtt is alkalmaztak, de nyilván más technikai és ökológaiai körülmények közt.

  Több hazai és EU-s pályázati fejlesztési projektekben veszünk részt, amelyekben speciális területekre fejlesztünk fajtákat hibrideket, ahol már most is olyan körülmények vannak (pl. Kazahsztán), amelyek a Kárpát – medencében néhány évtized múlva, az előrejelzések szerint várhatóak.

  http://www.gabonakutato.hu
  
  

• MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
• Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete
  
  
  
  

  Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete

  Egyesületünk a látásban akadályozott személyek érdekeinek képviseletét, védelmét látja el. Kiemelt figyelemmel kísérjük az akadálymentes környezet kialakítására fordított erőfeszítéseket a fizikai és az infokommunikácioós területen is. Tevékenyen részt veszünk ebben a folyamatban, szakmai tanácsokkal segítjük a középületek, járdák, megállók, közlekedési csomópontok akadálymentesítését, valamint a webes tartalmak egyenlő esélyű hozzáférésének kialakítását is.

  A Csongrád Megyei Éghajlatváltozási Platform munkájában a következő területeken veszünk részt: a szemléletformálás során megjelenő tartalmak látássérült személyek számára történő hozzáférését segítjük. Megyénkben a közlekedési csomópontok jelzőlámpáinak hangjelző berendezésekkel történő ellátásához a bejelentkezésre működő távvezérelt rendszerű hangos lámpák telepítését kezdeményezzük, mely nemcsak biztonságossá teszi a látássérültek közlekedését, de energiahatékony, és a környezeti zajártalom csökkentéséhez is hozzájárul.

  A hibrid és elektromos járművek megjelenése a klíma terhelését csökkentő megoldás a közlekedésben, viszont a nem hallható és számunkra nem látható járművek balesetveszélyesek. Az EBU (European Blinds Unuion) és az MVGYOSZ (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége) állásfoglalásait követve az AVAS (Acoustic Vehicle Alerting System-akusztikus jármű riasztó rendszer) alkalmazásának tesztelését és bevezetését szorgalmazzuk.
  
  

• Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete
• Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
• Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály
  
  
  
  

  A Népegészségügy klímavédelemmel kapcsolatos célkitűzései, tevékenysége, feladatai
  
  Cél: A klímaváltozás egészségi hatásainak megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése, valamint az időjárás egészségre gyakorolt hatását előrejelző rendszer működtetése.
  

  1. A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992-2006 között a hőhullámok (minimum 3 egymást követőnapon a napi középhőmérséklet a 25 C fok küszöbérték feletti) egyre sűrűbben jelentkeztek. Számszerűen évente 73 nappal nőtt a „hőhullám napok” előfordulása, bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000 között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001-2006 között 11 hőhullám következett be 52 igen meleg nappal. A közeljövőben is feltételezhető a hőhullámok ismét gyakori előfordulása. Az elemzett 15 évadatai alapján feltételezhető a hőhullámok számának és tartamának növekedése, ami szükségessé teszi, hogy egységes szakmai elvek mentén kerüljön sor a hőség során alkalmazandó intézkedések megfogalmazására és végrehajtására.

  „Az éghajlatváltozás egyértelműen káros hatással lesz az egészségre a hőhullámokon, természeti katasztrófákon, levegőszennyezésen és a betegséghordozók által közvetített fertőzőbetegségeken keresztül.

  A Népegészségügy egy egységes szakmai stratégiát alakított ki a hőhullámok hatásainak enyhítésével és azok lehetséges következményeinek kezelésére vonatkozóan.
  Ennek a stratégiának az elemei:
  A nyári cselekvési terv előkészítése:

  • A lakosság általános tájékoztatásának előkészítése
  • A kockázati lakosságcsoport védelmének előkészítése

  
  A cselekvési terv legfontosabb elemei hőhullám idején

  • A lakosság általános informálása
  • Az alapellátás, a fekvőbeteg ellátó intézmények, nem önkormányzati szociális otthonok, karitatív intézmények, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok informálása
  • Az önkormányzatok értesítése a hőségtervek aktiválásának szükségességéről
  • Az ajánlások eljuttatása a kockázati csoportokhoz

  2. Nő a járványveszély, megszaporodnak a fertőző betegségek, sőt újabbak ütik fel fejüket. Hazánkban már megjelent a nyugat-nílusi vírusos láz, amelynek már a gyanúját is be kell jelenteni az észlelő orvosnak az illetékes népegészségügyi főosztályok részére. Ezenkívül az éghajlatváltozás a víz és az élelmiszer útján terjedő betegségekre, valamint a zoonózisokra is hatással lehet.

  3. Várhatóan megnövekednek az allergén növények okozta megbetegedések. A környezeti levegő finomrészecske-tartalmának való hosszú ideig tartó kitettség számos egészségügyi problémát súlyosbít, így a krónikus obstruktív légúti betegséget, ami az embereket még érzékenyebbé teszi az éghajlat által előidézett további stressz tényezőkkel szemben.

  Az egészséghez való alapjog és az egészséges környezet biztosítása érdekében a parlagfű elszaporodásának és virágzásának megakadályozása kiemelt jelentőségű feladat, mellyel kapcsolatosan az 1230/2012 (VII.6.) számú kormány határozat – Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akcióterve – tartalmaz ütemezett, 2012 – 2020. évre vonatkozó feladatokat.

  Az akcióterv részletesen kitér az alábbi feladatok teljesítésére:

  • a parlagfüves területek hatósági felderítési rendjére, az egyszerűbb, hatékonyabb eljárási és szankcionálási rendszer kidolgozására,
  • bel- és külterületi parlagfű-felderítés és a közérdekű védekezés elrendelésére,
  • a lakossági bejelentések kezelésére,
  • közfoglalkozásban rendelkezésre álló források és az elítéltek foglalkoztatási lehetőségére, valamint a
  • parlagfű mentesítésre vonatkozó ismeretek Nemzeti Alaptantervbe való építésére.

  
  
  
• Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály
  
  
  
  

  A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság klímavédelemmel kapcsolatos hatósági tevékenysége, feladatai
  
  

  A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság – Magyarország valamennyi megyéjében, jellemzően a megyeszékhely szerinti járási hivatal szintjén, az egész megyére vonatkozó illetékességgel – látja el hatósági feladatait. Ennek keretében egyre növekvő jelentőséggel bír az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos hatósági tevékenység. A hatóság által lefolytatásra kerülő, úgynevezett komplex engedélyezési eljárásoknál (előzetes vizsgálati eljárás, környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás) vizsgálja a tervezett tevékenység, létesítmény hatásait, létesítésének szerepét az éghajlatváltozással összefüggésben, egyrészt az éghajlatváltozással szembeni érzékenység tekintetében mind a tevékenység, mind telepítési hely és a tevékenység hatásterülete, az éghajlati tényezők vonatkozásában, másrészt az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, alkalmazkodási képességre való hatás szempontjából. A lehetséges hatások szempontjából kockázatelemzést is kell a kérelemhez mellékelni, illetve a hatásvizsgálat köteles tevékenység esetében meg kell adni az egyes üvegházhatású gázok várható kibocsátását.

  A hatóság levegőtisztaság-védelemmel összefüggő hatósági feladatai keretében hatósági engedélyezés során vizsgálja az üvegházhatású gázok kibocsátásával járó ipari tevékenységek környezeti hatásait, azok kibocsátását szabályozva – amennyiben az adott légszennyező anyagra jogszabályban megállapításra került – határértéket állapít meg, vizsgálja a tevékenység elérhető legjobb technikának való megfelelését.

  A hatóság számára az Alaptörvényből is következő, természetvédelmi hatósági hatásköréhez kapcsolódó feladat a védett természeti értékek, élőhelyek, védett területek megőrzése. Ennek keretében az éghajlatváltozással érintett védett értékek eredményes védelme érdekében – a természetvédelmi kezelői feladatokat ellátó nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve – jár el a hatáskörébe tartozó természetvédelmi engedélyezési eljárásokban, érvényesíti ezen szempontokat szakhatóságként eljárva más hatóságok, például a vízügyi hatóság, építésügyi hatóság eljárásaiban, valamint az engedélyezett tevékenységek ellenőrzése során is.

  A hatóság szerepet vállal a társadalmi tudatformálás, ismeretterjesztés területén is. Hatóságunk ebben az évben október hónapban rendezett kiállítást a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni egyezmény hatálya alá tartozó fajok helyzetének bemutatásáról a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szeged, Rákóczi tér 1. szám alatti épületében, amelyet főként általános iskolás tanulók látogattak. A kiállítás keretében szakmai napok is megrendezésre kerültek, ezek között az október 24-i nap az éghajlatváltozásról szólt előadásokkal és a Csongrád Megyei Önkormányzat klímastandja közreműködésével.