A magyar nemzeti értékek, azon belül a hungarikumok azonosítása, örökségünk ápolása és védelme, továbbá az egyedülálló magyar értékek széles körű hazai és külföldi bemutatása elősegítésének érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról.

A nemzeti értékek gyűjtése különböző szintű értéktárakban történik:

  •  települési, tájegységi értéktár
  •  vármegyei értéktár
  •  ágazati értéktárak
  •  külhoni magyarság értéktára

A kiemelkedő nemzeti értékek a Magyar Értéktárban kapnak helyet.

A kiemelkedő nemzeti értékek közül a Hungarikum Bizottság a magyarságra jellemző, a magyarság csúcsteljesítményének számító elemeket hungarikumként ismeri el, és a Hungarikumok gyűjteményébe veszi fel.

A Hungarikumok Gyűjtmeménye és a Magyar Értéktár mindenkori elemei megtalálhatók a www.hungarikum.hu honlapon.

A Csongrád Megyei Közgyűlés (2023. 01. 01-től Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés) a nemzeti örökség megőrzése, a nemzeti azonosság-tudat erősítése érdekében – a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényben és a végrehajtására megjelent 114//2013.(IV.16.) Korm. rendeletben foglalt feladatai ellátása érdekében – 39/2013. (VI.7.) Kgy. határozatával döntött a Csongrád Megyei Értéktár felállításáról (2023. 01. 01-től Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktár). A vármegyei nemzeti értékek azonosításával, a vármegyei értéktár összeállításával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos feladatokat a Közgyűlés által egyidejűleg létrehozott Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktár Bizottság látja el.

Bővebben

Ízelítő a Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktárból



Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették.... Bővebben

Szegedi papucs

Szeged városának egyik országos hírű kézműves különlegessége a papucs. A papucsról szóló nyelvtudományi kutatás szerint a papucs oszmán-török eredetű szó, és nyelvünkben a hódoltság idején, a XVI. század második felében (1572) bukkan föl. Ami a papucs szegedi múltját illeti, tudjuk, hogy egy Szegeden elhalt török, bizonyos... Bővebben

Római katolikus kerektemplom

A 13. század elején épült, szabadon álló, kívül kör alaprajzú, belül hatkaréjos, kúptetővel fedett épület. 1777-ben barokk stílusú templomot építettek mellé, amelyet 1904-ben lebontottak. Szentélyét egy, az oldalkaréjokat két-két félköríves záródású, tölcsérbélletes ablak világítja meg. A karéjokat negyedgömb kupola, a... Bővebben

Csongrádi halászházak

A halászházak alapjai néhol akár 200-300 évesek is lehetnek. Sokáig csak a nádfedelet cserélték időnként, ennyi volt a felújítás, hiszen a falak igen tartósnak bizonyultak. Vesszőből, sárral tapasztották az ún. paticsfalat. Később a vertfal terjedt el, ami deszkák közé rakott törekből, pelyvából és földből kevert anyagból... Bővebben