A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke szerint páratlan lehetőségekkel kecsegtet a Modern Falvak és Kisvárosok Program.

Kakas Béla azt mondja, akkor lehet igazán hatékony a fejlesztési csomag, ha alulról építkezve, a helyi igényeket és a területspecifikus szempontokat figyelembe véve valósítják meg. A koordináció felelősei a megyei önkormányzatok lehetnek.

Orbán Viktor miniszterelnök idén tavasszal jelentette be, hogy a kormányzat 2019-től elindítja a Modern Falvak és Kisvárosok Programot. A cél, hogy a megyei jogú városok fejlesztését szolgáló Modern Városok Program „kistestvéreként" az új kezdeményezés a kisebb lélekszámú településeket: falvainkat és kisvárosainkat is lendületbe hozza, segítse azok felzárkózását, biztosítsa élhető jövőjüket.

A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke üdvözítőnek tartja az Orbán Viktor által felvázolt tervezetet, amely szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország fellendülésének szolgálatába állítsák a vidék eddig kiaknázatlan gazdasági, társadalmi és kulturális erőtartalékait. Kakas Béla úgy fogalmaz, az előző évek és évtizedek fejlesztéspolitikájának tapasztalatait alapul véve az a fontos, hogy alulról építkezve, a helyi igényeknek és területspecifikus szempontoknak megfelelően dolgozzák ki a koncepciót, illetve osszák szét és használják majd fel a rendelkezésre álló forrásokat. Ha így történik, soha nem látott lehetőséget kap a magyar vidék. A politikus állítja, a program koordinálására és lebonyolítására a helyi viszonyokat ismerő, a települési önkormányzatokkal szoros kapcsolatot ápoló, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) során megszerzett szakmai tapasztalattal és a területfejlesztési jogszabályi háttérrel is rendelkező megyei önkormányzatok a legalkalmasabbak.

A családok helyben maradását szolgálja

– A Modern Falvak és Kisvárosok Program a vidék megtartóerejének növelését, a fiatalok, a családok helyben maradását szolgálja. Sőt, ennél merészebbet is álmodik: olyan infrastrukturális és gazdasági lehetőségeket teremtene a kisebb településeken, hogy a nagyobb városokban lakókat is oda lehessen adott esetben csábítani. Úgy gondolom, a magyar vidék társadalmi, gazdasági és kulturális erőtartalékait akkor lehet igazán hatékonyan az ország felemelkedésének szolgálatába állítani, ha – mint ahogy az a TOP-nál is történt – elsősorban a helyi gazdaságfejlesztési és társadalmi fókuszú közösségépítő irányokat támogat a kormányzat – mondja Kakas Béla.

A kezdeményezéssel a kormány azt kívánja elérni, hogy érdemben növekedjék a vidéki lakosság népességmegtartó ereje, azaz a kisebb településeken élők ne költözzenek a nagyobb városokba, sőt, lehetőség szerint a városiak számára is vonzó alternatívát jelentsen a vidékre kitelepülés. A program keretében éppen ezért – egyebek mellett – a foglalkoztatás növelése, a közlekedési feltételek javítása, az oktatás, az egészségügy, a kulturális és a sportélet színvonalasabbá tétele, valamint a jobb életminőség kialakítása a cél.

Vonzó és élhető környezetet teremtenek

– Természetesen ahhoz, hogy a vidéki lakosság helyben maradását segítsük, alulról építkezve meg kell vizsgálni, milyen kihívásokkal szembesülnek a kisebb településeken élők, és mire van szükségük ahhoz, hogy vonzó és élhető környezetet teremtsenek maguknak. A kihívások és az igények, azaz a sajátosságok területenként eltérőek, a más és más szempontok feltérképezése azt igényli, hogy megyespecifikusan közelítsék meg az akciótervet az egyes térségek konkrét adottságainak ismeretében. A fejlesztésnek igazodnia kell a helyi és területi fejlesztési tervekhez is – így az elnök. Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke olyan infrastrukturális és gazdasági lehetőségeket teremtene a kisebb településeken, hogy a nagyobb városokban lakókat is oda lehessen adott esetben csábítani.

Számos tanulmány mutatott rá – folytatja Kakas Béla –, hogy általános kihívás többek között az elnéptelenedés, a társadalom elöregedése vagy az egyes szolgáltatások városokba történő centralizálása. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat sikerüljön leküzdeni, a vidéki lakosságnak a helyben maradáshoz megfelelő lakhatási feltételekre, munkahelyekre, kedvező vállalkozói környezetre, megfelelő színvonalú közszolgáltatásokra (oktatás, orvosi ellátás, szabadidős, sport- és rekreációs lehetőségek, minőségi élelmiszer-kínálat stb.), a kisebb települések közötti közlekedési infrastruktúra rendbetételére, a befektetések ösztönzésére, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás további bővítésére, valamint a közösségépítő programok támogatására van szükség – sorolja.

Ahhoz, hogy a városi lakosság is vidékre költözzön, rendezett települési környezetet, felújított ingatlanokat, közeli vagy könnyen megközelíthető munkahelyeket, megfelelő köznevelési és közoktatási, valamint egészségügyi intézményhálózatot kell biztosítani. Kakas Béla rögtön hozzáteszi, az ennél konkrétabb helyi célok meghatározásához megkerülhetetlen a helyi lakosság igényeinek felmérése, azon belül is különösen a fiatalok, az ifjúsági szervezetek álláspontjának megismerése.

Komplex térségfejlesztési szemlélet

– Ha segíteni akarunk a kisebb településeknek, pontosan ismernünk kell, melyek azok a motivációs tényezők, melyek a húszas éveik elején járó fiatal felnőtteket helyben maradásra sarkallhatják vagy a városokból a falvakba, kisvárosokba vonzzák – magyarázza el. Kakas Béla véleménye szerint a Modern Falvak és Kisvárosok Program akkor lesz igazán sikeres hosszú távon, ha komplex térségfejlesztési szemléletben valósul meg, a gazdaságfejlesztési és infrastrukturális beruházásokat összehangoltan, integráltan végzik el. A vidéki kisebb települések ugyanis jellemzően önmagukban nem rendelkeznek olyan gazdasági potenciállal, mint a nagyobb városok, valódi eredményeket tehát úgy lehet elérni, ha a fejlesztések igazodnak egy-egy nagyobb város adottságaihoz a térségi erősségek, illetve gyengeségek ismeretében. Az elnök térségi alapú, komplex programfinanszírozás mellett érvel különösen olyan területeken, mint a turizmus, a klímaváltozás okozta kihívásokat kezelő vízgazdálkodás, az életet adó köz- és humán szolgáltatások, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése.

A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke arra is felhívja a figyelmet: az eddigi uniós ciklusok tapasztalatai alapján a jól előkészített és megfelelően társadalmasított programok fejlesztik igazán hatékonyan a közösségeket. Olyan, térségi szemlélettel kidolgozott projektek érik el tehát a céljukat, melyek előkészítésébe a lehető legnagyobb mértékben bevonják a helyi lakosságot.

Jövőkép Tervező Műhelyek

– A Modern Falvak és Kisvárosok Program valódi áttörést hozhat, ha a Modern Városok Programban zajló fejlesztésekkel összhangban, azokra épülve valósul meg a helyi lakossági igények és a térségi szempontok figyelembevételével, kiemelten kezelve azokat a területeket, amelyeket az uniós programok nem képesek vagy nem akarnak fejleszteni – mutat rá.

Kakas Béla üdvözítőnek tartaná, ha éppen ezért a helyi igények megismeréséhez járásonként Jövőkép Tervező Műhelyeket hoznának létre a megyei önkormányzatok irányításával, amelyek összegyűjtenék és összehangolnák a helyi lakosság, a vállalkozások és a települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. Területi jellegükből adódóan a megyei önkormányzatoknak kiemelt szerepet kell játszaniuk a program kidolgozásában, koordinációjában és végrehajtásában – összegez.

Forrás: delmagyar.hu