Soha nem felejtem el, amikor egy helikopteren ülve azzal szembesültem: több ezer migráns özönlik át ellenőrizetlenül a magyar-szerb határon – elevenítette fel portálunknak adott interjújában Kakas Béla. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnökével megyét érintő fejlesztésekről, határon átnyúló kapcsolatokról, megyeátnevezésről és migrációról is beszélgettünk.

Közel három éve, 2014. november 21-én választották a Csongrád Megyei Közgyűlés élére Kakas Bélát. Az elnökkel ennek kapcsán készítettünk interjút az eddig szerzett tapasztalatokról, elért eredményekről.

– A 2014-19-es ciklus feléhez érkeztünk. A megyei közgyűlés elnökeként mit tart az eddigi legnagyobb eredményeknek, amik jelentősen befolyásolhatják a jövőben a Csongrádban élők mindennapjait?

– A megyei önkormányzatoknak 2012-ben változott meg a tevékenységük, a korábbi intézményfenntartói feladatkört a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezése és koordinálása váltotta fel. A TOP által összesen 73 milliárd forintnyi forrás érkezik a megyébe: a két megyei jogú városba, azaz Szegedre 33 és Hódmezővásárhelyre 10, a további 58 településre pedig 30. Az említett összegekből életminőséget javító beruházások valósíthatók meg, például helyi gazdaságfejlesztést, energetikai korszerűsítéseket, valamint városrehabilitációt, óvodák felújítását és turisztikai projekteket végezhetnek az önkormányzatok.

A pályázatokat két körben írták ki. A véghajrához érkeztünk, ugyanis már az utóbbi beadási határideje is lejárt, és december 31-ig tervezzük az elbírálások befejezését. A cél, hogy 2018-ban és 19-ben, azaz a ciklus végére véget megvalósuljanak a TOP-os beruházások a településeken. Nem szeretnénk, ha egyetlen forint is elveszne.

– Hol várhatóak a legnagyobb fejlesztések a megyében?

– Kiemelten fontosnak tartom a Szeged és Ópusztaszer közötti bicikliút kialakítását, amit turisztikai szempontok és a kerékpárosok biztonsága miatt célszerű megépíteni. Ezen kívül Makón például jut forrás a Honvéd városrészben található Csipkesor felújítására, amire eddig soha nem volt példa. Szentesen a Petőfi Szálló rekonstrukcióját mintegy egymilliárd forintból tervezik, míg Sándorfalván a Nádastói Szabadidőparkot fejlesztik. Utóbbi helyre egy-egy nyáron megközelítőleg 50-60 ezer ember látogat el.

– A megyei önkormányzat a befektetésösztönzést is zászlajára tűzte, jelenleg hogyan próbálják felkelteni a térség iránt az érdeklődést?

– Be kell látnunk, a magyar és külföldi vállalkozások egyaránt a számukra legmegfelelőbb területet választják letelepedésre. Éppen ezért nekünk az a feladatunk, hogy rendszerbe foglaljuk és bemutassuk nekik azt, mitől vonzó a környékünk, miért érdemes bennünket választani. Felhívást adtunk ki a megyei polgármestereknek, hogy küldjék el számunkra az általuk vezetett települések adottságait, és mi azokat egy weboldalon közzétesszük. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert elképzelhető, hogy egy kistelepülés nem is tud róla, hogy egy nagy befektetőnek éppen rá van szüksége. A honlap hamarosan elindul.

– A SZEGEDma.hu többször is beszámolt már arról, hogy Csongrád megye és a kínai Shaanxi tartomány között gazdasági együttműködés kezdődött meg. A közelmúltban ismét a távol-keleti országban járt egy megyei delegáció. Hol tartanak most az egyeztetések?

– Csongrád megye és Shaanxi 23 éve ápol testvérmegyei kapcsolatot, ami most új lendületet kapott. Orbán Viktor még május végén aláírta az „Egy övezet, egy út” programot, mely Magyarország és Kína közös érdekein alapszik. Csongrád megye a magyar-román-szerb hármashatár miatt Európa kapuját jelenti Kína számára. Érdekesség, hogy Shaanxi tartomány 40 milliós, míg Csongrád megye 400 ezres lélekszámú, mégis komolyan vesznek bennünket a geopolitikai adottságaink miatt. Mezőgazdasági és ipari szándékot is jeleztek már felénk, illetve a keleti és a nyugati gyógyászat közös megjelenítésére is van igényük. Arról is tárgyaltunk már, hogy magyar diákok kínai egyetemeken tanulhatnának, valamint onnan is érkezhetnének ide hallgatók.

– Csongrád megye azonban nem csak Kínával, hanem a szomszédos országokkal is jó kapcsolatot ápol. Ebben milyen lehetőségek rejlenek?

– Itt is megmutatkozik, hogy az egyik nagy lehetőségünk a határ menti fekvésünk. Európai uniós forrásokból tervezzük a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal újbóli megépítését, ezen kívül vízügyi beruházásokat, határátkelőket, kórházi projekteket és kulturális programokat valósítunk meg. Úgy kell ezt elképzelni, ha például a romániai Temes testvérmegyénkben sportcsarnok épül, akkor mi arra törekszünk, hogy ott sportolhassanak a fiataljaink, és fordítva. Minden projekt a közös előrehaladást segíti elő.

Ha már szóba került a vasút: 2020-ra már közlekedhet a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között, a végállomások pedig Szabadka és Békéscsaba lesznek. A jövő egyik kulcsa a közlekedésfejlesztés, és ebben megkérdőjelezhetetlen szerepe lesz az elővárosi vasútnak.

– Az Országgyűlés előtt döntés, hogy Csongrád megyét 2020. június 4-től Csongrád-Csanád megyére nevezzék át. Miért szükséges ez?

– A történelmi vármegyék idejében Csongrád, Csanád és Torontál megye összekapcsolódott. A névváltoztatás egy alulról jövő kezdeményezés, ugyanis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik lakossági fórumán merült fel először, hogy a múlt tisztelete, és a helyi identitástudat erősítése céljából vizsgálják felül a módosítás lehetőségét. Csanád megye székhelye Makó volt, és az ott, valamint a környező településeken élőknél ez nap mint nap elhangzik.

A megyei közgyűlést véleménynyilvánításra kérték fel, és mi történészi alátámasztás és egy kulturált vita után támogattuk az elnevezést. A Torontál elnevezést viszont nem javasoltuk, ugyanis az egykori vármegyének mindössze 2 százaléka tartozik a mai Csongrád megyéhez. Az időpont sem véletlen: a trianoni békediktátum századik évfordulójától hívják majd másképpen a megyét.

– Két éve, hogy az egész országot lázban tartja az illegális bevándorlás. Csongrád megyét kiemelten érintette és érinti a migráció, 2015. szeptember 16-án több ezer migráns törte át Röszkénél a felállított kerítést. A megyei önkormányzat hogyan vélekedik a bevándorlásról?

– 2015 nyarán valóban egy addig értelmezhetetlen szituációval találkozott Magyarország. Sosem felejtem el, amikor egy helikopteren ülve néztünk ki az ablakon, és azt láttuk, hogy több ezer ember özönlik át ellenőrizetlenül a magyar-szerb határon. Abszurdnak tartom, hogy egy ország határain úgy lehessen feltételek nélkül Canossa-járást folytatni, ahogy a kedvünk tartja.

A magyar kormány mérte fel először a valós helyzetet: határzár nélkül nem lehet megállítani az illegális migrációt. Azóta eltelt két év, és a kerítéssel továbbra sem csak Magyarországot, hanem egész Európát védjük. A történelem során nem először hárult már ránk a végvári vitézek feladata. Belföldi és külföldi támadások természetesen folyamatosan érnek bennünket, de megnyugtató, hogy egyre többször szembesülünk azzal, kezdik elismerni a bevándorláspolitikánkat.

Forrás: SZEGEDMA.hu