Hadi különlegességekkel és a települések közösségi értékeinek felsorakoztatásával ünnepelték az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Csongrád megyei Szent István-napot. Az eseményen átadták a megye legrangosabb elismeréseit is.
A hagyományoknak megfelelően Ópusztaszeren, a magyar államiság bölcsőjének számító emlékhelyen tartotta a szervező Csongrád Megyei Önkormányzat, a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnoksága, valamint a házigazda a megyei államalapítási ünnepséget. Az augusztus 20-i esemény középpontjába a honvédelemet, illetve a megyei települések közösségi és társadalmi szervezeteinek értékeit állították. A Látógatóközpontban az emlékpark ügyvezetője, Kertész Péter a „Magyar emlékek nyomában Európában” című tablókiállítás megnyitóján kiemelte, az emlékek által tudunk a múltról mesélni, fényképet is azért készítünk, hogy idővel az emlékké váljék. A kiállítást bemutató Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület (MEVE) elnöke, Messik Miklós Gróf Széchenyi István szavait idézte fel: „Nem lehet tisztességes emlékezés nélkül nemzetet építeni”. Elmondta, a világban még számos, a magyarsághoz köthető érték rejtőzhet, amely további felkutatását folyamatosan végzik, hogy dokumentálva megőrizhessék az utókor számára is. B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a kiállítás példaértékű gyűjtőmunka eredménye. A tablók arról tanúskodnak, hogy mindig is jelen volt a magyar tudás és a tenni akarás Európában. „Nagyjaink, tudósok, művészek, politikusok ugyanúgy, mint a mesteremberek, a fejlett nyugati világból hozták haza tudásukat, ott ismerkedtek meg az új filozófiákkal, a modern társadalom működésével, az új művészeti irányzatokkal. Tették ezt úgy, hogy közben elismerést vívtak ki a magyar észjárásnak, gyakorlati érzéknek, kitartásnak és leleményességnek” – emelte ki hozzátéve, a fotók eloszlatják a bennünk lévő kisebbségi érzést, hogy kis nemzet lévén soha nem érvényesíthetjük saját érdekeinket, nem bízhatunk saját tehetségünkben, ellenben nem lehetne itt ennyi csodálatos remekmű összeállítva tablók formájában. Az országgyűlési képviselő az ópusztaszeri esemény kapcsán hírportálunknak elmondta, a települések közösségi értékeinek felsorakoztatásával emelték az ünnepi rendezvény látványát és változatosságát. Az ide ellátogatók a programkínálat és a hely szelleme által is feltöltődhettek. „Az ünnepségen a honvédelem szerepe is hangsúlyt kapott. A keresztény történelmünk sosem volt elvonatkoztatható a katonaság jelenlététől, időről időre meg kellett védenünk értékeinket, kultúránkat, határainkat. Ez a kérdés mind a mai napig aktuális” – tette hozzá B. Nagy László.
A Magyar Honvédség látványos bemutatót tartott. Harci járművek vonultak, fegyverek ropogtak örök élményt okozva a legkisebbeknek, egyben betekintést nyújtva a katonaság munkájába, amely egy embercsempész bandát kapcsolt le az akcióban. Ezt követően ünnepélyes keretek között szerződést írt alá Juhász Tünde megyei kormánymegbízott, Beregszászi Richárd szegedi egyetemi hallgató és Héjja Péter hódmezővásárhelyi ács, állványozó. Aláírásukkal csatlakoztak az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Szolgálathoz. Gulyás Zoltán dandártábornok, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnokhelyettese jegyezte ellen a dokumentumot. „A 2004-ben felfüggesztett hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálatot követően, a hadseregnek nincsen tartalékos rendszere. A kormány úgy döntött – más európai országok gyakorlatait alapul véve –, kiépít egy újfajta rendszert. Ez az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Szolgálat, amely területekre épül, járásokban hozunk létre járási hadrendet. A fő feladat támogatni az itt élők munkáját, többek között katasztrófavédelmi és egyéb vészhelyzetek során, munka mellett, hétvégi kiképzéssel” – ismertette Gulyás Zoltán. Az aláírást követően Juhász Tünde megyei kormánymegbízott a SzegedMa.hu-nak elmondta, az államigazgatásban dolgozók nap, mint nap az állam működéséért, működtetéséért tesznek. Az elmúlt néhány évben a sorkatonaság eltörlésével, valamint a jelenben végbemenő folyamatok által a hazáért való kiállás, gondoskodás alábbhagyott a közgondolkodásban. „A ránk nehezedő migrációs hullám meg kell, hogy erősítse azt a gondolatot, hogy a család, a közösség, a haza biztonsága és védelme mindenekelőtti feladat. Az önkéntes tartalékos rendszer életre hívása lehetőséget teremt mindenkinek – aki nem a katonai szolgálatot választotta hivatásául –, hogy valamilyen szinten mégis segítse, bázisa lehessenek a haderőnek. Az államigazgatás az a hatóság, amely a hétköznapi élet ezernyi területén támogat, segítséget nyújt. Egy állami tisztviselő, aki az állam szolgálatában dolgozik, annak evidens, hogy támogassa a professzionális haderő munkáját. Engem ez motivált, amikor jelentkeztem az önkéntes tartalékosi állományba, bízva abban, hogy amikor kezdetét veszi Csongrád megyében a járási toborzás, akkor minél több kollégám fog hasonlóképpen dönteni és csatlakozni” – fejtette ki Juhász Tünde megyei kormánymegbízott. A katonai fegyverek repertoárját a Szegedi Haditechnikai Park állományából bemutatott eszközök is színesítették. Király Nikolász ismertette, a bemutatott eszközöket egykoron élesben használták, most hatástalanítottak. Az első világháborútól a hidegháború korszakáig állítottak ki fegyvereket. A gyermekek körében a legnagyobb szimpátiát a Saurer SPZ lövészpáncélos vívta ki.
A megemlékezésen több település is felvonultatta értékeit, közösségeinek hagyományait. Mórahalomról megismerkedhettek többek között a Bástya Nyugdíjas Klubbbal, a Napfény Nyugdíjas Klubbal, a Mórahalmi Gazdakörrel, az Arlechino Táncegyesülettel, a Victoria Sportegyesülettel és a Mórahalom Néptánc Egyesülettel. „Egyes közösségek mögött több évtizedes múlt és munka áll, biztos vagyok benne, hogy ezáltal jövőjük is biztosan lesz” – ismertette Kovács-Tanács Istvánné, a KAPOCS Népfőiskola vezetője. A Mórahalmi Karitász-csoport nemcsak bemutatta, hogy az egyes szervezetek mennyit tettek a városért és a környékért, hanem mézeskaláccsal, helyi borral, pálinkával és rétessel is kínálták az érdeklődőket. Az Üllési Fonó Néptáncegyüttes tevékenységi köre, bemutatott szép kalocsai öltözetei is vonzották a tekinteteket. „Negyven éves a táncegyüttes, 1977 óta működik, több mint négy generáció növekedett fel a néptáncegyüttes működése alatt. Nagy gondot fordít az együttes az utánpótlás-nevelésre, már óvodás korban is sokan csatlakoznak, veszik ki a részüket a néptánc kultúrájának ápolásából” – ismertette Meszesné Volkovics Szilvia, a Déryné Kulturális Központ igazgatója.
A megemlékezésen Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket, megemlítve, az egység megmaradása érdekében tenni kellett. Magyarország ma azért létezhet, mert a mögöttünk álló nemzedékek mindenkor megvédték a hazát. Nem engedhetjük, hogy gyermekeink olyan világban nőjenek fel, ahol a biztonság, a népszuverenitás csupán a múlt emléke. Az esemény szónokaként Gulyás Gergely, a Magyar Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke elmondta, Szent István király öröksége történelmünk mérföldköve, amely példát mutat, hogy a nemzeti tragédiák esetén is van miből erőt merítenünk. „Szent István államalapító tevékenysége nélkül nem gyűlhetnének össze magyar közösségek ünnepelni szerte a világban. A kereszténység felvételével távlatot adott, az örökkévalóság távlatát” – emelte ki. Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke kitért rá, hogy augusztus 20-a egyben a megyerendszer 1000. évfordulója is. Csongrád megye területe három egykori történelmi vármegyét érinti, a Szent István által alapított Csongrád és Csanád vármegyéket, valamint a 13. században szerveződött Torontál vármegyét. Kakas Béla megjegyezte, a közgyűlés több szakember véleményét is kikérve kiállt amellett, hogy Csongrád-Csanádra változhasson a megye elnevezése. Hangsúlyozta, a tavalyi évben ugyanekkor, ugyanitt arról számolhatott be, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon (TOP) belül Csongrád megye számára 73 milliárd forint áll rendelkezésre. A munkát becsülettel elvégezték, mára lassan minden forrás gazdára talál. A közgyűlés elnöke átadva a megye legrangosabb elismeréseit, köszönetet mondott mindazoknak, akik alázatos munkájukkal hozzájárultak a megye sikerességéhez. Alkotói díjban részesült a szegedi Király-Kőnig Péter Zeneiskola, Balogh Árpád hódmezővásárhelyi borász, és a mórahalmi Karitász csoport. Csongrád megye közigazgatásáért díjat kapott Korsós Ágnes, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője, Csányiné Bakró-Nagy Veronika, Szentes Város Polgármesteri Hivatalának aljegyzője, Lukácsné Csurgó Csilla, gazdálkodási osztályvezető-helyettes, a szegvári polgármesteri hivatal munkatársa és Majoros Imre, a ruzsai önkormányzat közszolgálati tisztviselője. A Csongrád Megye Kultúrájáért és Közművelődéséért díjat átvehette a „Fölszállott a páva” televíziós tehetségkutató verseny egyéni győztese, az üllési Erdélyi Luca, Daróczi Szilvia makói énektanár, Bárány Brigitta szegvári pedagógus és Vörös Tibor Bálintné ruzsai könyvtáros. A Csongrád Megyéért díjat Márton Anita, olimpiai bronzérmes súlylökő, az idei londoni atlétikai világbajnokság ezüstérmese érdemelte ki.
Nemzeti összetartozásunk egyik szimbólumát, a szent kenyeret Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök áldotta meg. „Az új kenyér jelképezi a becsületes munka értelmét, a munka becsületét, az egymásrautaltságot, az összefogás szükségességét” – ismertette. A megszentelt kenyeret Makra József Ópusztaszer polgármestere szegte meg. A rendezvényen énekelt az elismert Erdélyi Luca, megmutatta tehetségét az Alföld Néptáncegyüttes és a MásKÉP zenekar. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a nap során számos kiegészítő programmal várták a családokat a szervezők. A gyermekek körében a harcászati eszközök osztatlan sikert arattak.
Forrás: SZEGEDma.hu
