A Magyarország és Európa határait védő polgárőröknek szól a megyei közgyűlés elismerése – hangsúlyozta Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, akinek Csongrád Megyéért Emlékérmet ítélt meg a grémium. Mint elmondta, az OPSZ Határvédelmi Tagozata jövőre kezdi meg munkáját, a térségben ugyanis továbbra is komoly munka hárul az elsősorban a tanyavilág ellenőrzését végző polgárőrökre, akik speciális felkészítést is fognak kapni.
Az évzáró megyei közgyűlési ülésen Csongrád Megyéért Emlékérmet vehetett át Kakas Béla elnöktől Túros András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke, aki portálunknak kivételes alkalomnak nevezte az elismerést. Mint mondta, általában ő szokott díjakat adományozni, például rendőri vezetőként több száz ember munkáját ismerte el, ezért meglepte, de egyben örömmel fogadta a megyei közgyűlés emlékérmét. Hangsúlyozta, ez a díj nem neki szól, hanem azoknak a polgárőröknek, akik a déli határszakaszon teljesítenek a mai napig szolgálatot, hozzájárulva az országhatár védelméhez.
„Csongrád megye az én szemében hős megye, a határmenti településeket pedig végvárak, hiszen olyan fantasztikus munkát végeztek a polgárőr egyesületek, főként 2015 előtt, amikor még a nagy migrációs hullám nem kezdődött meg, hogy azt az egész ország, legalábbis a polgárőr szövetség és a rendőri vezetés elismerte. Az első időszakban, amíg nem érkeztek meg a fő érők, a rendőrség és a katonaság, a helyieknek, vagyis az érintett önkormányzatoknak és a lakosságnak, a polgárőr szervezeteknek és mezőőrségnek kellett kezelnie a helyzetet” – magyarázta Túrós András. Elmondta, 2015-ben látszott, hogy a migráció területén jelentős változások várhatóak, így Mórahalmon konzultációt is tartott a megyei szervezetekkel az OPSZ vezetője, ahol azt tapasztalta, hogy ki vannak fáradva a polgárőrök, alul vannak finanszírozva a szervezetek és technikai gondjaik is vannak. A határmenti egyesületeknek az OPSZ plusztámogatást juttatott, gépjárműveket is a szervezetek rendelkezésére bocsátott, formaruhákat adott a polgárőröknek, illetve a működéshez is több forrást juttattak. Amikor ez is kevésnek bizonyult, akkor Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyéből vendég polgárőröket is térségbe vezényeltek, így napi szinten negyven polgárőrrel meg tudták erősíteni a szolgálatot. Túrós András kitért arra is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter arra kérte őket a kerítés megépítése, illetve a határhoz vezényelt rendőrök és katonák megérkezése után, hogy a polgárőrök elsősorban a tanyavilágot ellenőrizzék. „Olyan fantasztikus visszajelzéseket kaptunk a lakosságtól, amire rendkívül büszke vagyok, a megyei közgyűlés elismerése nem is engem illet meg, hanem a helyi polgárőröket” – fogalmazott az OPSZ elnöke.
A migrációs nyomás csökkenése nem jelenti azt, hogy immár ne lenne szükség a polgárőrök munkájára a határmenti térségben. Túrós András portálunknak elmondta, létrehozták az Országos Polgárőr Szövetség Határvédelmi Tagozatát a belügyminiszter és az ORFK vezetőinek támogatásával, ami jövő év januárjában kezdi meg tevékenységét. „A határmenti térségben lévő egyesületeket egy szakmai tagozatba tömörítjük, speciális felkészítést fognak kapni, arra számítunk ugyanis, hogy a migráció elhúzódó folyamat lesz, a tanyavilágot pedig folyamatosan ellenőrizni kell” – tájékoztatott az OPSZ elnöke hozzátéve, hogy ezek a határvédelmi tagozatba tartozó egyesületeket külön anyagi támogatásban is fognak részesíteni. Ehhez a tagozathoz önkéntes formában, egyesületi közgyűlési határozattal csatlakozhatnak azon egyesületek polgárőrei, akik a schengeni külső határvonal magyarországi szakasza mentén húzódó megyékben, a határtól 8 kilométeres sávban lévő településeken működő egyesületek tagjai, másodsorban azon egyesületek polgárőrei, amelyek működési területén befogadó állomás található.
Túrós András kérdésünkre elmondta, a Határvédelmi Tagozathoz csatlakozó polgárőröknek együtt kell működniük a rendőri szervekkel és a honvédséggel, illetve speciális jogszabályokhoz igazodva kell végezniük munkájukat. Mint ismert, az államhatár nyolc kilométeres körzetében feltartóztatott illegális migránsokat át kell adni a hivatalos szerveknek és vissza kell kísérni őket a kerítéshez, másrészt azok, akik illegálisan lépnek hazánk területére bűncselekményt követnek el, míg korábban ez szabálysértésnek számított. A polgárőrnek pedig tudnia kell, hogy a migráns mikor követett el bűncselekményt, mert a jogállása is más ez esetben, akár el is foghatja ezeket a személyeket. A képzés célja tehát, hogy pontosan megismerjék a jogszabályokat a tagozathoz csatlakozó egyesületek tagjai, hogy a határvédelemmel kapcsolatos munkájukat annak tudatában végezzék, hogy ők Magyarország és Európa határait védik.
Az OPSZ elnöke hangsúlyozta, bár több polgárőr kapott elismerést a szövetségtől vagy épp a rendőrségtől, de ők nem ezért dolgoznak, hanem a lakosságért. Túrós András azt tapasztalja, hogy az önkormányzatok és a helybéliek egyaránt nagy elismeréssel beszélnek a polgárőrök munkájáról, és ezt a társadalmi megbecsülést rendkívül fontosnak értékelte. A hazánk legnagyobb civil szervezetének számító polgárőrség országosan 57 ezer tagot számlál, míg a Határvédelmi Tagozatba majd beintegrálódó egyesületeknek is 6-7000 tagja lesz. Túrós elmondta, éves szinten 2-3000 fővel nő a taglétszámuk és bár van fluktuáció, 1500-2000 fővel gyarapszik a szövetség tagjainak száma. A kisebb települések életében meghatározó szerepet töltenek be a helyi szervezetek, kiváltképp ott, ahol nincs körzeti megbízott vagy rendőrség. Az OPSZ elnökének elmondása szerint az ország 2061 egyesületéből 1500 nagyon magas színvonalon végzi munkáját, és most egy olyan programot is elindítottak, amellyel az a céljuk, hogy nagyvárosokban működő polgárőr szervezeteket is megerősítsék.
Forrás: SZEGEDma.hu
