1848/49 élő öröksége arra indít bennünket, hogy ne hátráljunk meg! Arra, hogy ne hagyjuk el szülőhazánkat, ne adjuk fel jussunkat, és ne idegen betolakodóknak adjuk át hűlt helyünket, hanem megőrizzük és megvédjük szülőföldünket, jogainkat és szabadságunkat – jelentette ki Tőkés László volt református püspök, Európai Parlamenti képviselő a Csongrád Megyei Önkormányzat és a kormányhivatal közös március 15-i ünnepségén a Móra-parkban.

„Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott. Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot!” – idézte Petőfi Sándor szavait ünnepi beszédében Tőkés László EP-képviselő hozzátéve, hogy amikor e sorokat papírra vetette a költő, még nem gondolhatta, hogy verse próféciává válik, és nemzete azóta is, több mint másfél évszázada legnagyobb ünnepeként ünnepli március 15-ét. A Nagyváradról érkezett politikus emlékeztetett, hogy 1848 december elején ott volt az első főhadiszállása Bem tábornoknak Kossuth Lajos megbízatásából, s onnan indította útjára a győzedelmes erdélyi hadjáratot.

A reformáció idei ötszázadik évfordulója kapcsán Péter apostolt idézte: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek”. Mint mondta, másfél évezreddel utóbb Kálvin János reformátor egyebek mellett erre alapozta híres ellenállási tanát, amely jogi és erkölcsi alapot biztosított arra, hogy az emberek szembeforduljon az Isten akaratát megszegő zsarnoki hatalommal. „Ennek a teológiai tanításnak a konkrét történelmi példájaként tekinthetünk a márciusi ifjak és a pesti polgárok lázadására, a hadba hívott nemzet honvédő háborújára” – fogalmazott Tőkés László. Szólt arról is, hogy az elmúlt századokban, kiváltképp az előzőben bőségesen kijutott nekünk az önkényuralmi rendszerekből és az elnyomásból. A Rákosi és Kádár-féle kommunista diktatúra nemcsak saját népével bánt el, hanem évtizedeken át a román nacionálkommunistáknak kiszolgáltatott erdélyi magyarságot is sorsára hagyta. „A nemzeteinket leigázó szovjet kommunista testvérpártok ha lehet, valósággal tökélyre fejlesztették a Habsburgok által alkalmazott divide et impera, oszd meg és uralkodj elvét. Nem véletlen, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 1848/49 örökségéből merített példát, és állította a barikádokra Petőfi és Kossuth népét. Ahogy az Alaptörvény tanúbizonysága szerint mai szabadságunk is az 1956-os forradalomból sarjadt ki, ami azt is jelenti, hogy mostani szabadságharcunkat, önrendelkezésért vívott küzdelmünket 1848, 1956 és 1989 történelmi nyomvonalán kell folytatnunk” – közölte a szónok.

Tőkés László EP-képviselő kijelentette, a küzdelem korántsem ért véget, hiszen a magyar kormánynak ismét egyenlőtlen harcot kell folytatnia országunk szuverenitásáért, többek között „az országunkat és egész Európát identitásában, önazonosságában fenyegető migráns invázióval szemben”. Utalt Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, mely szerint Magyarország nem kíván migránsokat befogadni, nem kíván változtatni kulturális és etnikai összetételén, és Tőkés szerint ezt akár az erdélyi magyarok is mondhatnák. „Mi erdélyi magyarok is ragaszkodunk közösségi önrendelkezésünkhöz. Vészesen gyengülő magyar közösségünk, ennek részeként pedig a Székelyföld megmaradásának és jövőjének egyetlen reális esélye a területi és a kulturális autonómia. Az Európai Unióban azonban ezen demokratikus jogkövetelésünk is visszautasításba ütközik” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette, 1848/49 élő öröksége viszont arra indít bennünket, hogy ne hátráljunk meg. „Arra, hogy ne hagyjuk el szülőhazánkat, ne adjuk fel jussunkat, és ne idegen betolakodóknak adjuk át hűlt helyünket, hanem megőrizzük és megvédjük szülőföldünket, jogainkat és szabadságunkat”. Szerinte ehhez történelmünkből, múltunkból tudunk erőt meríteni és szabadságharcos elődeink példájából.

B. Nagy: Vállalni kell az árral szembeni bátor úszást!

A rendezvényen B. Nagy László, országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa köszöntőjében arról beszélt, hogy az 1848-as események példát mutatnak a ma emberének is, például ahhoz, hogy miként álljunk ellen ma az országunkat veszélyeztető külső és belső hatalmi érdekeknek, amelyek magyarságunkat, függetlenségünket és keresztény hitünket veszélyeztetik. „Ne feledjük, a velünk szemben álló hatalmak minden függetlenségért, szabadságunkért folytatott küzdelmünket lázadásnak vagy ellenforradalomnak nevezte. Most országunk megpróbálja megvédeni a magyarság ezer éves értékeit. Ezen keresztül pedig Európa történelmi, kulturális és emberi vívmányait. Egyes baloldali, liberális nézeteket valló gazdasági hatalmukat, befolyásukat féltő erők máris azt követelik tőlünk, hogy ők mondhassák meg nekünk, hogy mik a jogaink, kötelességeink, és mit tehetünk meg. Mi azt szeretnénk, ha nem a követelések, hanem a munka és teljesítmény lenne a társadalom fő szervező ereje” – jelentette ki B. Nagy László.

Emlékeztetett, március 15-e mindig is bátrakról, a magyar bátorságról szól, így ez a nap arra is figyelmeztet, hogy nekünk, magyaroknak a szabadságot sosem adták ingyen, és most is cselekednünk kell az országgyűlési képviselő szerint. Úgy értékelt, most is a lázadás állapotában vagyunk, s velünk egyre többen lázadnak azon politikai nézetek ellen, ami nem a valóságról, hanem az ideológiákból vezeti le a politikai cselekvést, és gúzsba köti a szabad gondolkodást. Mint mondta, az árral szemben úszni mindig is nagy bátorságot kívánt, de szerinte nem adhatjuk fel mindazt, amiért elődeink megharcoltak, illetve amit mi harcoltunk ki magunknak. Ha azt akarjuk, hogy valóra váljon a ’48-asok álma, azaz a béke, szabadság és egyetértés, akkor vállalni kell az árral szembeni bátor úszást.

Az ünnepség – amelyen fellépett a Klúg-iskola Gondolatjel csoportja és közreműködött Kaszás Géza színművész is – koszorúzással zárult. A nemzeti ünnepen családi programok várták a Móra-parkban az érdeklődőket már kora délutántól, a Magyar Szablyavívó Iskola bemutatójával, a Pálffy huszárok pedig közös játékkal, patkódobással és kardvívással várták a kisebbeket, a színpadon pedig a forradalmat és a népi hagyományokat egyaránt megidéző programok váltották egymást. A „Tisztelet a 48-asoknak” című összeállítással elsőként a Rúzsa Sándor népdalkör és citerazenekar idézte meg a szabadságharc hőseinek emlékét, majd a makói Forgatós együttes adta elő „Szabadságról mesél a múlt” című táncjátékát. A programot Dj Náksi, valamint a New Level Empire koncertje zárta.

Forrás: SZEGEDma.hu